A biciklizés hatása testre és lélekre
A biciklizés hatása sokáig titok maradt, hiszen egyszerű közlekedési eszközként tartották számon. Idővel azonban kiderült, hogy testünk és lelkünk egyensúlyban tartására is tökéletes választás.
A biciklizés egyfajta szabadságot jelent, hiszen szinte bárhová eljuthatunk a drótparipán, járhatunk vele munkába és kirándulni, de sporteszközként is roppant hatékony, nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is.
A kerékpározás előnyei
Nemcsak az egészségünkre van jó hatással a biciklizés, de a pénztárcánknak szintén jót tesz. Egy kerékpárnak nincs szüksége külön garázsra, akár a lakásban is tárolhatjuk, a szervizelése is olcsóbb, mint egy autónak. Ráadásul sok javítást magunk is elvégezhetünk rajta. A kerékpározás praktikus, hiszen biciklin bárhová eljuthatunk, ráadásul a környezetet is tehermentesíthetjük a tekeréssel.
A biciklizés hatása a szervezetünkre
Sokan ízületi problémák miatt nem tudnak vagy egyszerűen nem szeretnek futni, számukra a biciklizés ideális választás a szabadtéri sportok terén. A kerékpározás ugyanis kíméli az ízületeket és kevésbé terheli a gerincoszlopot, mint a futás.
A biciklizés előnyei között mindenképpen meg kell említeni, hogy mentálisan is felfrissít egy kiadós tekerés, hiszen van időnk nézelődni, gyönyörködni az elsuhanó környezetben. Ráadásul ha városon kívül tekerünk, akkor a környezet közelsége még nagyobb hatással lesz ránk.
A kerékpározás fogyasztó hatása köztudott, hiszen aerob mozgásként segíti a zsírégetést és a szép, szálkás izomzat kialakítását. Hogy fél óra biciklizés hány kalóriától szabadít meg minket? Tempótól és tereptől függően nagy átlagban 270-320 kalóriát is mutathat a számláló. Természetesen ha sík terepen gurulunk lassú tempóval, akkor ne számítsunk ilyen mértékű fogyasztásra. Ebből már könnyű kiszámolni, hogy mennyi kalóriát éget el 1 óra biciklizés, ami nem számít soknak ha egyszer nyeregbe pattantunk.
Ha napi rendszerességgel tekerünk ennyit, miközben odafigyelünk a táplálkozásunkra, a kerékpározás fogyást erősítő hatása bizonyítottá válik.
A kerékpározás hatásai révén javul az állóképesség, a tüdőkapacitás és a szív működése is egyre hatékonyabb lesz, de az immunrendszer szintén erősebbé válik. Egy kutatás szerint, azok között, akik rendszeresen kerékpároznak, a daganatos megbetegedések ritkábban jelennek meg.
A biciklizés milyen izmokat mozgat meg?
Sokan az hiszik, hogy a biciklizés hatása csak a lábak és a fenék izmaira terjed ki, de ennél nagyobbat nem is tévedhetnének. A biciklizés ugyanis a test minden izmát megmozgatja, legyen szó az alsó hátizmokról, a kar- és mellizmokról, de a biciklizés hatása a hasizomra is kiterjed.
Az összetett izommozgás segít elkerülni vagy enyhíteni a hát- és derékfájdalmakat, a rendszeres kerékpározás pedig új életre kelti a berozsdásodott ízületeket is.
Milyen izmokat erősít a biciklizés?
Nemcsak megmozgat minden izmot a kerékpározás, de kisebb-nagyobb mértékben mindegyiket erősíti is. Természetesen a leglátványosabb és leggyorsabb változás az alsó lábszárak és a combok esetében látható, hiszen a lábak végeznek direkt mozgást és kapnak terhelést.
A csípő környéki és a farizmok is fokozatosan erősödnek a kerékpározás hatására. A hát alsó részének izmai is megerősödnek a rendszeres, de kíméletes terhelés során, így jobban tudják védeni a gerincet és a testtartás is javul.
A kerékpározás azonban nemcsak az izmokra és az ízületekre van jó hatással, hanem a csontokra is. A fizikai aktivitás ugyanis segít elkerülni a csontritkulás kialakulását. Egy publikált tanulmányban írnak arról, hogy akár az már elindult, enyhe csonttömeg vesztési folyamatot is képes lehet megállítani, esetenként visszafordítani.
Az agyunkra és a hormonháztartásunkra is kiterjed a biciklizés hatása
Mint minden fizikai tevékenységgel járó sport, úgy a biciklizés is javítja a vérkeringést, ezáltal segít normalizálni az úgynevezett stresszhormonok mennyiségét, mivel emeli az endorfin, a noradrenalin és a szerotonin szintjét. Ezáltal nemcsak a stresszt oldja, de segít elkerülni a depresszió kialakulását is.
Azt talán már sokkal kevesebben tudják, hogy a rendszeres edzések az agyat is „növelik”, no persze, nem kiterjedésében, hiszen a koponyánk űrmértéke nem növelhető. Mégis, a fizikai aktivitással járó oxigén- és tápanyagtöbblet a vérben hozzájárul ahhoz, hogy új agysejtek alakuljanak ki és javuljon az agyműködés is.
A biciklizés meditációnak is tökéletes
A meditatív állapot nem kizárólag azt jelenti, hogy csak ülünk vagy fekszünk és csukott szemmel kiürítjük az elménket. Kerékpározás közben is elérhetjük ezt a szintet.
Mivel monoton ismétlődő mozgásról van szó, ha a lábaink mozgására vagy a légzésünkre összpontosítunk, egyfajta ellazult állapotba kerülünk. Ennek segítségével az agyunk kitisztul és a korábban oly nyomasztó problémák máris kisebbnek tűnnek.
Nem ritka az sem, hogy valaki kerékpározás közben jön rá egy olyan megoldásra, amit már régóta keres. A biciklizés hatására pihentetőbb alvásban lehet részünk, ráadásul az elalvással sem lesznek problémáink.
A biciklinek ma már rengeteg fajtája létezik, választhatunk pl. a sportosabb országúti, cyclocross vagy gravel változatokból. Ha terepre mennénk, ott a mountain bike, vagy esetleg egy jó kis elektromos kerékpár. Városban mászkáláshoz pedig trekking, cross trekking vagy egy hybrid kerékpár is tökéletesen passzolhat. A lényeg, hogy bármelyik típusba is szeretünk bele, testünk és lelkünk hálás lesz érte!
